Júl. 19-én tudományos ülésszakot tartottak Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeumban. Egyed Ákos akadémikus nemrég megjelent könyve (Erdély, 1848-1849, II. kötet) bemutatása kapcsán a forradalom és szabadságharc erdélyi sajátosságairól beszélt, kitérvén arra, hogy míg a Pesten megfogalmazott 12 pontban az unió az utolsó helyre került, a Kolozsvárott elfogadott programban már az elsõ helyen szerepelt. Ugyancsak az unióról szólt Pelyach István szegedi történész is, aki Magyarország középkori történetéig, az ország három részre szakadásáig nyúlt vissza elemzése során. Hangsúlyozta, hogy Szent István állama szerves egészet alkotott, s a '48-as uniós törekvések ennek visszaállítását célozták. Hajagos József Észak-Erdély szabadságharcában betöltött szerepérõl értekezett, Bóna Gábor a székely haderõ szerepét méltatta. Kedves Gyula hadtörténész a cári intervencióról megállapította, hogy az orosz hadsereg többszörös túlerõvel tört be az erdélyi szorosokon is, a székelyek keresztülhúzták számításait, hiszen Lüders tábornok nem tudott kijutni a magyar Alföldre. Végül Csikány Tamás megjegyezte: a magyar tüzérek a mai napig Gábor Áront tekintik példaképüknek. /Kézdivásárhely. Gábor Áron, a példakép. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./
1999. szeptember 4.
Petru Lucinschi, Moldova Köztársaság elnöke nyilatkozott a Szabadságnak. Nemrég Kijevben moldovai-ukrán-orosz csúcstalálkozót tartottak, ahol a Dnyeszter menti terület jövőjét tekintve sikerült egyezségre jutniuk, mondta. Nagyon nehezek a tárgyalások, mégiscsak fegyveres konfliktus volt, amely mintegy 600 emberéletbe került. Ezen a területen a moldovaiak aránya 40 százalék körüli, míg az oroszoké, az ukránoké és a többi nemzetiségé összevéve 60 százalék. Különféle dokumentumokat, jegyzőkönyveket írnak alá. Egyes minisztériumok közös akciókat hajtanak végre. Gazdasági téren vannak gondok: nekik saját pénzük, bankjaik vannak, létrehozták saját külön struktúráikat. Egyetlen kérdés maradt hátra: a Dnyeszter mentieknek el kell ismerniük, hogy Transznisztria a Moldovai Köztársaság szerves része, szögezte le Lucinschi. Õk makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy két egyenlő jogi alanyról van szó a Moldovai Köztársaságon belül - Transznisztria és Moldova -, e két elemnek kell föderációt vagy konföderációt létrehoznia. Az EBESZ is készített rendezési tervet. Kijevben arról állapodtak meg, hogy a létező terveket egyesítik. - A transznisztriai térségben jelen az orosz hadsereg, továbbá a transznisztiaiak saját hadseregük, továbbá a békefenntartó alakulatok. Lucinschi kitért arra, hogy Moldova orientációja nem kimondottan nyugati, hanem európai. Hagyományos kapcsolataikat nem akarják felszámolni, például Ukrajnával, Oroszországgal és a kaukázusi államokkal. - Arra a kérdésre, hogy Romániával különleges viszonyban állnak-e, Lucinschi azt válaszolta, hogy ő nemigen használja ezt a kifejezést. "Persze, nyelvünk, kultúránk, hagyományaink majdnem azonosak, s ez meghatározza viszonyunkat, ám mindez nem elég ahhoz, hogy a különleges viszonyt hivatalos szintre emeljük. Moldovában a lakosságon belül 65 százalékos a moldovaiak aránya, s 35 százalékot tesz ki a többi nemzetiség. Ilyen bizonytalan szakaszban az ilyen megfogalmazások egyeseket irritálnak." - Nagyon jó kapcsolataink vannak Magyarországgal, azokat fejleszteni kívánjuk, jelentette ki. /Légy jóban a szomszédod szomszédjával! Interjú Petru Lucinschival, Moldova Köztársaság elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./
2003. július 7.
Új, közös alkotmány kidolgozását határozta el Moldova és a szeparatista Dnyeszteren túli terület. Ezt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Moldovában tartózkodó küldöttségének vezetője, William Hill jelentette be júl. 4-én, miután megbeszélést folytatott mindkét féllel. A moldovai parlament már áprilisban jóváhagyta azt a tervet, amely a többnyire oroszok lakta, ám Moldova részét képező autonóm területnek hatalommegosztást biztosít, viszont deklarálja a térség Moldovához tartozását, a közös állampolgárságot, illetve a közös katonai és vámpolitikát. Az - elsősorban román ajkú - szovjet utódállam, Moldova Dnyeszteren túlról származó elnöke, Vladimir Voronin népszavazást is kíván tartani az alkotmányról. A Dnyeszteren túli vidék - amelyet még Sztálin csatolt Moldovához - 1991-ben egyoldalúan kimondta függetlenségét, ezt követően pedig több száz életet követelő harcok zajlottak le a két fél között. A fegyveres összetűzésnek az orosz hadsereg vetett véget, amely a Szovjetunió szétesését követően is a térségben maradt. /Új alkotmány. Moldova megbékül a Dnyeszteren túliakkal. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./
2003. szeptember 11.
Az idén is, miként több mint egy évtizede minden évben, szept. 7-én összegyűltek a gyergyószentmiklósiak a Gac oldalon álló emlékmű keresztjénél, hogy megemlékezzenek 159 ártatlan élet kioltásáról, az 1944. szept. 7-én ezen a domboldalon álmukban legyilkolt székesfehérvári kiskatonákról, kiknek maradványit itt hantolták el a gyergyóiak. Az egybegyűltek idén először emlékeztek meg arról is, hogy az orosz hadsereg bevonulásakor 384 felszegi gazdaság égett le, 10 civil gyergyói halt meg. /Megemlékezés a kiáltó keresztnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./
2003. november 6.
Ujj János gyakorló történelemtanárként hívta fel a figyelmet arra, hogy a most is használt hazai tankönyvekben is vannak bántó adatok. A XII. osztályos egyik alternatív történelemkönyv szerint Erdélyben a magyarok behatolásával megkezdődött az erőszakos katolizálás, s a katolikus püspökségek elfoglalták az ortodox püspökségek helyét. (Így!) Az egyetemes történelemmel három évvel korábban megismerkedett tanulók valószínűleg rég elfelejtették, hogy a kelet-nyugati egyház szakadása 1054-ben következett be, addig legfeljebb keleti vagy nyugati rítusú egyházról beszélhetünk. Azt meg kevesen tudják, hogy a nyolc történelmi magyar püspökséget Szent István királyunk alapította még 1038-ban bekövetkezett halála előtt. Tehát az egyetlen erdélyi, a gyulafehérvári katolikus püspökség már jóval az egyházszakadás előtt működött (!). Az sem mellékes, hogy a keleti rítusú püspökségek (tehát több?) létezéséről egyetlen római, vagy konstantinápolyi dokumentum sem tesz említést. - A középiskolás tankönyv szerint az 1848-49-es erdélyi román forradalom úgy ér véget, hogy a forradalmi csapatokat a világosi csatában legyőzte az ide behatolt orosz hadsereg, s azok előtt tették le a fegyvert! A fegyvert valójában nem a román csapatok, hanem a Görgey vezette forradalmi magyar hadsereg egységei tették le. Generációk nőnek fel tévhitben, hogy a hódító magyarok elfoglalták országukat. Ilyen történelemszemlélet mellett nehéz lesz a többségi polgárt az ellenkezőjéről meggyőzni. S még nehezebb szobrot állítani a szabadság magyar mártírjainak! /Ujj János: Történelemszemlélet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./
